• T�l kev�s a z�ld – �llap�totta meg a barnahaj� f�rfi f�lhangosan, mire Uruha felvonta a szem�ld�k�t.
• Csakugyan? – k�rdezte elm�l�zva. P�r perce fedezte fel, hogy a m�sik hosszasan tanulm�nyozza az egyik festm�ny�t, �gy l�bai szinte �ntudatlanul vitt�k oda a k�zel�be.
• B�r a vir�gok n�mi �letet hoznak a k�pbe, az eg�sz nekem sz�ntelennek t�nik… Olyan, mintha valamilyen f�tyolon �t n�zn�m – magyar�zott tov�bb az idegen lelkesen gesztikul�lva. Uruha f�lrebillentett fejjel n�zte, a mozdulatait tanulm�nyozva. Valamilyen behat�rolhatatlan �rz�s �nt�tte el azok l�tt�n.
• Hm, �rdekes gondolat. �rt a fest�szethez?
• Nem, ezek csak a benyom�saim – pirult el egy picit a f�rfi.
• Most legsz�vesebben megh�vn�m egy k�v�ra, hogy folytassuk a besz�lget�st, de sajnos m�g legal�bb egy �r�t itt kell maradnom. Furcsa lenne, ha pont a fest� l�pne meg a saj�t ki�ll�t�s�r�l, nem?
• Ezek… ezek az �n k�pei? – hebegte megillet�dve.
• Igen, az eny�mek. �r�l�k, hogy elmondta az �szinte v�lem�ny�t, manaps�g nem mindenki tesz �gy. Ma is eddig egy val�dinak t�n� kritik�t sem kaptam m�g a k�peimre, pedig tudom, hogy nem az igaziak, csak nem l�ttam, mi a rossz benn�k. Tess�k, tegye el a n�vjegyk�rty�m, �s h�vjon fel, ha r��r – ny�jtotta �t a kis pap�rt a m�g mindig kiss� fesz�lyezett f�rfinak, aki sut�n �tvette azt. – Akkor a k�zeli viszontl�t�sra…
• Kai. A nevem Kai – villantott egy apr� mosolyt, mire g�dr�csk�k jelentek meg az arc�n, Uruh�t pedig egy furcsa kis bizserg�s j�rta �t.

~*~

Kai az �gy�n �lve elgondolkodva forgatta a k�rty�csk�t, melyen a b�v�s telefonsz�m szerepelt. K�t napja, mi�ta a ki�ll�t�s volt, a legk�l�nb�z�bb helyen �s id�ben jutott esz�be a fest�. Uruha – olvasta a sz�mok f�l� nyomtatott kandzsit, majd fels�hajtott. Szerette volna �jra l�tni a k�l�n�s f�rfit, �m valami m�gis visszafogta, ah�nyszor csak a telefonja ut�n ny�lt. Felderengett olyankor el�tte el�z� bar�tja k�pe, aki el�g cs�ny�n �tverte m�g �vekkel ezel�tt, de a t�ske m�g mindig Kai sz�v�ben volt, ami nem engedte, hogy tov�bbl�pjen. Hi�ba pr�b�lta biztatni n�ha kiss� t�lbuzg� unokatestv�re is, aki gyakorlatilag a legjobban ismerte, hogy ideje lenne nyitni valaki fel�, de az �jabb csal�d�s lehet�s�ge nem volt t�ls�gosan kecsegtet�. De ez nem is randi – korholta mag�t gondolatban Kai, majd elhat�rozta, hogy m�snap felh�vja Uruh�t.

~*~

Uruha egy ki�lt�ssal �bredt, �s hevesen dobog� sz�vvel, zih�lva meredt maga el�. Ugyanazt �lmodta, mint szinte mindig mostan�ban, �s a nappalai is kezdtek egyre frusztr�ltabbak lenni. Hi�ba tudta, hogy l�nyeg�ben csak egy �lom, a gondolat megfert�zte a val�s�got is, �s nyomait hagyta a k�pein. Ah�nyszor csak elaludt, ugyanazon a v�gtelen folyos�n tal�lta mag�t. Sorban nyitogatta az ajt�kat, melyek m�g�tt festm�nyekkel teli szob�k b�jtak meg. Min�l tov�bb haladt, ann�l sz�rk�bbek, �lettelenebbek lettek, �t pedig egyre ink�bb el�nt�tte a k�ts�gbees�s �s a f�lelem. �ltal�ban ekkor siker�l fel�brednie a r�m�lomb�l, az �rz�st�l azonban �bren sem tudott megszabadulni.

Amikor befejezte az iskol�t, vid�m, fant�ziad�s alkot�sok sz�lettek ecsetje nyom�n. Ezut�n egy �szt�nd�jnak k�sz�nhet�en lehet�s�ge ny�lt arra, hogy n�gy k�lf�ldi v�rosban t�lts�n el f�l-f�l �vet. P�rizsban v�g�l ott is maradt, egy apr� lak�st b�relt, de egy id� ut�n valami megv�ltozott. M�r nem �rezte j�l mag�t, s b�rhov� utazott is egy-egy ki�ll�t�s miatt, ugyanez volt a helyzet. Nagyon meg�r�lt, amikor visszat�rhetett Toki�ba, m�g ha csak k�t h�tre sz�lt is a l�togat�s. Ruki �s Reita biztatt�k, pr�b�ltak lelket �nteni bel�, s ez�rt m�rhetetlen�l h�l�s volt nekik. �gy sejtette, a bar�ts�guk n�lk�l az ut�bbi id�szakot nem tudta volna elviselni.

Uruha egy nagy s�hajjal kim�szott az �gyb�l, majd mez�tl�b kicsattogott a konyh�ba egy kis te��rt. Vissza�rve ideiglenes szob�j�ba elh�zta a f�gg�nyt, mire megvil�g�totta a helyis�get a holdf�ny. B�gr�j�t szorongatva felkuporodott az ablakm�lyed�sbe, mik�zben az egyik ott hever� d�szp�rn�t a h�ta m�g� gy�m�sz�lte. Te�j�t kortyolgatta �s a teliholdat figyelte, m�g lelki szemei el�tt egyszer csak felr�mlett a k�t napja l�tott f�rfi arca. Rem�lem, tal�lkozunk m�g, Kai – gondolta rem�nykedve.

~*~

Szombat d�lel�tt l�v�n Kai �ppen a konyh�ban ser�nykedett, amikor megcs�rrent a telefonja. Sietve k�t�ny�be t�r�lte lisztes kezeit, majd felvette a kitart�an cs�rg� k�sz�l�ket.

• Hall� – sz�lt bele vid�man.
• Szia, Kai! – k�sz�nt�tte egy �l�nk hang.
• Ruki! Hogy vagy? Ezer �ve nem h�vt�l! – korholta tettetett felh�borod�ssal. -  Hogy megy a munka?
• Ne is emlegesd, el vagyok havazva a pap�rmunk�val, de a kedvenc unokates�mra mindig jut id�m! – bizonygatta Ruki, s Kai l�tta maga el�tt, ahogy a m�sik r�kacsint.
• Ruki, �n vagyok az egyetlen unokatestv�red.
• Oh, tudom �n azt. – A vigyor szinte a vonalon kereszt�l is hallhat� volt.
• Hallom, nagyon j� kedvedben vagy, Ruki. Mes�lj, mi t�rt�nt!
• Eml�kszel a m�sik legjobb bar�tomra, akir�l mes�ltem neked?
• Aki k�lf�ld�n �l? – k�rdezte Kai homlokr�ncolva.
• Igen, �. Most hazaj�tt egy kis id�re, itt lakik addig n�lam, �gy is van szabad vend�gszob�m. Arra gondoltam, bemutatn�lak neki. Van kedved megismerkedni vele?
• Persze, sz�vesen – egyezett bele Kai.
• Ma itthon vagyunk mindketten, �s �th�vtam Reit is, sz�val mindenki itt lesz, ha elj�ssz.
• Mikor menjek?
• Eb�d ut�n, mondjuk kett� k�r�l megfelel? Vettem nagyon finom k�v�t, meg van tea is.
• �n meg vigyem a s�tit, mi? – �rdekl�d�tt nevetve Kai.
• H��t, ha m�r �gy felaj�nlottad, nem utas�thatom el, nem igaz? – Ruki hangja gyan�san �rtatlanul csengett.
• Gondolhattam volna, hogy valami ilyesmi �ll a h�tt�rben, ismerve a b�lpoklos form�tokat!
• Na de Kai-chan! Kik�rem magunknak! Egy�bk�nt is, tal�lkozt�l m�r valakivel, aki ellen tudott �llni a s�tijeidnek?
• Igen, sz�ke, orrkend�t hord �s Reit�nak h�vj�k.
• J�, de tudod, hogy Rei nem szereti az �dess�get… Nem hallak j�l, recseg a vonal... Most mennem kell, akkor kett� k�r�l v�runk. Szia! – hadarta el Ruki, majd bontotta a h�v�st.
• Szia, Ruki! – tette le Kai somolyogva a telefont, �s hozz�l�tott a s�tem�nygy�rt�shoz.

~*~

Pontban kett�kor k�t nagy t�lc�val megrakodva �rt oda Kai unokatestv�re h�z�hoz. Becs�ngetett, mire f�l perc m�lva sz�lesre t�rult az ajt�, �s megjelent Ruki apr� alakja.

• Szia, Kai-chan, ker�lj beljebb! Mi j�t hozt�l? – kukucsk�lt be a celof�n al�, �s csillog� szemekkel seg�tett Kainak lerakodni az el�szob�ban egy asztalk�ra. Megv�rta, m�g vend�ge kib�jik cip�j�b�l, belel�p szok�sos papucs�ba �s felakasztja b�rdzsekij�t, majd elindultak a nappali fel�, ahonnan halk besz�lget�s sz�r�d�tt ki.
• Rei, n�zz�tek, kit hoztam! – l�pett be a helyis�gbe Ruki, mire egy pillanatra csend lett.
• Kai? – csend�lt egy ismer�s-ismeretlen hang, mire a megsz�l�tottnak elakadt a szava, ahogy felismerte a kanap�n �ld�g�l� szem�lyt. B�r most nem �lt�nyt, hanem egy k�nyelmes farmert �s p�l�t viselt, ugyan�gy �radt bel�le az elegancia.
• Hello, Uruha – mosolygott r� a meglepett f�rfire, majd az orrkend�s fel� fordult. – Reita, r�g l�ttalak. Hogy vagy?
• �hm, k�szi, j�l – felelte a sz�ke, mik�zben f�l szemmel a szint�n d�bbent h�zigazd�t figyelte.
• Ti ismeritek egym�st? – k�rdezte meg a nyilv�nval�t Ruki Kaira �s Uruh�ra mutogatva.
• Fut�lag – v�laszolt�k egyszerre.
• De mi�rt nem sz�ltatok?
• Mert mi sem tudtuk – jelentette ki Uruha. – Mellesleg sosem eml�tetted, hogy az unokates�d ilyen szemreval� – b�k�tt Rukira v�dl�n, �s elvigyorodott, mire Reita �s Ruki szeme �sszevillant, Kai pedig n�mileg elpirulva helyet foglalt az egyik fotelben.
• Sosem k�rdezted – vonta meg a v�ll�t Ruki. – Ki k�stolja meg rajtam k�v�l Kai-chan s�tij�t?

Csillog� szemp�rok adtak v�laszt, ez�rt elindult, hogy behozza a t�lc�kat.

• Rei, elkelne a seg�ts�ged! – sz�lt m�g vissza kifel� menet, �gy Kai �s Uruha ketten maradtak.
• Nem h�vt�l fel – �llap�totta meg a fest� alig pal�stolt csal�dotts�ggal a hangj�ban.
• T�nyleg nem – ismerte el Kai. – Ami azt illeti, m�ra terveztem.
• Tudom – mosolyodott el Uruha, majd hirtelen �jra megkomolyodott. – M�r csak egy h�tig leszek itt, rem�lem, addig nem menek�lsz el.
• Nem �ll sz�nd�komban – viszonozta az el�bbi mosolyt Kai. Ezut�n k�nnyedebb hangulatban folytat�dott a besz�lget�s. �gy belemer�ltek, hogy nem t�nt fel nekik, amikor t�z perccel k�s�bb Ruki el�sz�r csak bekukkantott az ajt�n, majd csendben bej�tt, nyom�ban a k�t t�lc�t egyens�lyoz� Reit�val.

�r�k m�lva, amikor v�g�l elfogyott a k�v� �s a s�ti, vett�k csak �szre, hogy m�r a naplemente f�nyei festik narancsra a falakat. Ruki marasztalta �jszak�ra unokatestv�r�t, aki �r�mmel elfogadta a megh�v�st. Vacsora ut�n – melyet Ruki nagy bossz�s�g�ra a kert helyett a konyh�ban voltak k�nytelenek elfogyasztani a s�t�t miatt – meg�gyaztak a kih�zhat�, k�tszem�lyes kanap�n, mivel Reita is ott aludt. Ruki Kai kez�be nyomott egy bontatlan fogkef�t „Menj el�sz�r te f�rdeni!” felki�lt�ssal. Am�g Kai zuhanyzott, Uruha felvetette, hogy sz�vesen cser�l Reit�val helyet, nagylelk�en felaj�nlva �gy�t a vend�gszob�ban, az orrkend�st pedig nem kellett sok�ig gy�zk�dni. Cinkosan �sszevigyorgott Rukival, sejtve, honnan f�j a sz�l.

Kai megh�kkenve tapasztalta, hogy mellette a m�sik helyet Uruha foglalja el, de szemmel l�that�an nem volt kifog�sa ez ellen. Elalv�s el�tt mindkett�j�knek a mai besz�lget�s j�rt a fej�ben, az apr� mosolyok, a burkolt b�kok. B�r a kanap� k�t v�g�n aludtak el, hajnalban Kai arra �bredt, hogy a m�sik a karj�t a derek�n �tvetve b�k�sen szuszog. Uruh�nak ez volt h�napok �ta az els� nyugodt, r�m�lommentes �jszak�ja.

~*~

A k�vetkez� egy h�t sokkal gyorsabban elrep�lt, mint azt Kai �s Uruha szerett�k volna. Gyakorlatilag minden szabad perc�ket egy�tt t�lt�tt�k, besz�lgettek, s�t�ltak, egyszer pedig Kain�l eb�deltek. M�r teljesen felold�dtak a kezdeti g�tl�sok, fesztelen�l �lvezt�k j�l magukat egym�s t�rsas�g�ban. Uruha egyre nagyobb kedvvel kelt fel nap mint nap, r�m�lmai �s fesz�lts�ge pedig a m�lt� lett. Alig v�rta a tal�lkoz�sokat Kaijal, akinek �szinte mosolya megmelengette a sz�v�t. S b�r hi�ba �rezt�k mindketten, hogy a kett�j�k k�z�tt lev� k�tel�k kezd t�lny�lni a bar�ts�gon, egyik�k sem l�pett a m�sik fel�. Uruha elutaz�s�nak napja v�szesen k�zeledett, nem akartak nagyobb sebet hagyni a lelk�k�n a kellet�n�l.

Vas�rnap este Kai neh�z sz�vvel fek�dt le, alig aludt azonban, mert �jf�l k�r�l d�r�mb�l�sre �bredt. Ahogy az olvas�l�mpa kapcsol�ja ut�n tapogat�zott, majdnem leverte az �jjeliszekr�nyre helyezett k�nyvet. V�g�l halv�ny f�ny vil�g�totta be a szob�t, majd az orr�ra biggyesztette a szem�veg�t, �s elindult megn�zni, ki lehet a k�sei l�togat�. Amikor kit�rta az ajt�t, egy kab�tot-s�lat visel� Uruh�t pillantott meg, aki egyik l�b�r�l a m�sikra �llva toporgott a l�bt�rl�n egy sz�gletes csomagot szorongatva.

• H�t te? – k�rdezte Kai meglep�dve.
• Bej�hetek?

Kai v�laszul sarkig t�rta az ajt�t. Megborzongott, �s gyorsan be is csukta, miut�n a f�rfi bel�pett, nehogy vele egy�tt a hideg �szi sz�l is besz�kj�n a lak�sba. Uruha levette a meleg holmikat, �s bakancs�t papucsra cser�lve bes�t�lt a nappaliba. Kai k�v�ncsian k�vette, �s le�lt mell� a sz�f�ra. Csak most, amikor vil�gosban is szem�gyre vette, t�nt fel neki, hogy hozz� hasonl�an Uruha is szem�veget visel. A jelek szerint a m�siknak is ilyen gondolatok j�rtak a fej�ben:

• Te is szem�veges vagy? – Egyszerre bukott ki bel�l�k a k�rd�s, mire halkan felnevettek.
• Csak otthon hordom, ha elmegyek valahov�, kontaktlencs�t haszn�lok – magyar�zta Uruha. – Ezek szerint te is �gy vagy vele.

Kai b�lintott, majd tov�bb tanulm�nyozta a f�rfi l�gy von�sait. F�radtnak l�tszott, ugyanakkor olyan der�s kifejez�s �lt az arc�n, aminek m�g sosem volt a szemtan�ja.

• Neked nem aludnod k�ne Rukin�l? �gy tudom, h�tkor indul a rep�l�d – t�rte meg v�g�l a csendet Kai.
• Nem megyek – felelte a lehet� legnagyobb term�szetess�ggel, v�llat vonva Uruha.
• De mi�rt? Hiszen a munk�d…
• Van fontosabb dolog is az �letben a munk�n�l. Eml�kszel, mit mes�ltem neked az �lmaimr�l? Hogy mit mondt�l te a k�peimr�l? Nem akarok tov�bb �gy �lni, Kai. Ah�ny helyen j�rtam, mindenhol honv�gyam volt, hi�nyzott valami, amit sehol sem tal�ltam meg. �s ez az �rz�s kezdett m�r felem�szteni. Szerencse, hogy hazaj�ttem egy kicsit, mert m�r nem b�rtam tov�bb. Ebben a m�sf�l h�tben boldogabb voltam, mint az elm�lt h�rom �vben b�rmikor. �s amikor ma d�lut�n pakoltam, a kezembe akadt p�r tubus fest�k, �gy le�ltem a v�szonhoz. Van itt valahol egy oll�?

Kai nem igaz�n �rtette, mit akar Uruha, de az�rt k�szs�gesen kiszaladt a konyh�ba �rte. Amikor vissza�rt, a m�sik intett neki, hogy bontsa ki az asztalon hever� csomagot. Kai k�v�ncsian ny�lt a csomagol�pap�r ut�n, �s elakadt a l�legzete, amikor el�bukkant egy apr�cska festm�ny. Ha nem most mondta volna a f�rfi, el sem hitte volna, hogy az �v�. Egy�ltal�n nem hasonl�tott a ki�ll�t�son l�tott k�pekre, ebb�l sug�rzott az �let, teli volt sz�nekkel.

• R�d gondoltam, amikor festettem – suttogta a f�l�be Uruha, mire kir�zta a hideg. Nem is vette �szre, hogy mikor cs�szott oda m�g� a m�sik, de jelenleg nem is �rdekelte t�ls�gosan. Sokkal jobban lek�t�tte a barna szemek csillog�sa �s Uruha sz�ja, melyet hirtelen a saj�tj�n �rzett. Lehunyva szemeit viszonozta a cs�kot, mik�zben belesimult az �lel�sbe. Leveg� ut�n kapkodva v�ltak el egym�st�l, de nem t�volodtak el messzire, csak Uruha �gy ford�totta Kait, hogy szemb�l �lj�n az �l�be.
• Veled akarok maradni, Kai, ha te is szeretn�d. Amikor veled vagyok, olyan, mintha haza�rtem volna, �s nem szeretn�k lemondani err�l az �rz�sr�l.

K�s�bb, mikor mindketten �gyban voltak, megbesz�lt�k, hogy reggel �tmennek Rukihoz Uruha marad�k ruh�j��rt �s a t�bbi holmi�rt. Hirtelen Uruha m�g k�zelebb k�szott, �s belesuttogott a m�sik f�l�be:

• Boldog sz�let�snapot, Kai!

Kai meglepve fordult meg a magasabb karjaiban, �s �rtetlen�l n�zett Uruh�ra, aki csak halv�nyan mosolygott.

• Ruki �rulta el, hogy ma van – magyar�zta, mire Kai boldogan f�szkelte be mag�t a mellkas�hoz, hogy �lomra hajts�k fej�ket imm�r a k�z�s otthonukban. �gy �rezte, enn�l jobb aj�nd�kot nem is kaphatott volna.

~*~

F�l �v m�lva

• Hmm, t�l sok a z�ld – �llap�totta meg Kai, �gy t�ve, mintha szigor�an tanulm�nyozn� a festm�nyt.
• Nem vagy te egy kicsit t�lzottan kritikus? – k�rdezte vigyorogva Uruha, mik�zben felt�n�smentesen belecs�pett a m�sik h�ts�j�ba.
• Nem hinn�m. �gy hallottam, a m�v�sz �r �szinte v�lem�nyez�ket keresett.

Kai val�j�ban persze �r�lt, hogy Uruha �jra tudott festeni. M�g a legk�m�letlenebb kritikusok sem igaz�n tal�ltak kivetnival�t ezekben az alkot�sokban. Miut�n kar�csonykor elutaztak egy tengerparti v�rosk�ba egy kis pihen�s v�gett, sokkal jobb k�peket k�sz�tett. Sz�ks�ge volt egy kis nyugalomra, de a legt�bbet m�gis Kainak k�sz�nhette.

Uruha gyorsan k�r�ln�zett, de a teremben �ppen nem tart�zkodott senki rajtuk k�v�l, �gy semmi akad�lya nem volt, hogy mag�hoz h�zza Kait egy gyors cs�kra.

• Szeretlek! – mormolta a nyak�ba, miut�n elv�ltak, mire �rezte, hogy szerelme elmosolyodik.
• �n is, Uruha.

V�ge

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.